Mikor éri meg a testreszabás, és mikor jobb a kész megoldás?
Egy új vállalati rendszer kiválasztásakor előbb-utóbb felmerül a kérdés: alkalmazkodjon a vállalat egy már létező szoftverhez, vagy készüljön olyan megoldás, amely pontosan a saját működését követi?
Első pillantásra a döntés egyszerűnek tűnhet. A dobozos szoftver gyorsabban bevezethető és általában kisebb kezdeti beruházást igényel, míg az egyedi fejlesztés nagyobb szabadságot biztosít. A valóságban azonban ennél jóval több tényezőt kell mérlegelni.
Számít a vállalat mérete, a folyamatok egyedisége, a meglévő rendszerekhez való kapcsolódás, az adatok érzékenysége, a későbbi fejleszthetőség és az is, hogy az adott informatikai megoldás mennyire fontos a vállalat versenyelőnye szempontjából. Egy olcsón megvásárolt rendszer éveken keresztül drága kerülő megoldásokat kényszeríthet ki, miközben egy indokolatlanul egyedire fejlesztett alkalmazás feleslegesen emésztheti fel a fejlesztési és üzemeltetési erőforrásokat. A jó döntés ezért nem az, hogy általában melyik megoldás jobb, hanem az, hogy az adott üzleti feladathoz melyik illeszkedik jobban.
A dobozos szoftver olyan, kereskedelmi forgalomban elérhető kész megoldás, amelyet nem egyetlen vállalat egyedi igényeire fejlesztettek. Az egyedi IT rendszer ezzel szemben egy konkrét szervezet folyamataihoz és követelményeihez készül. A kettő között azonban számos átmeneti megoldás létezik: egy kész rendszer konfigurálható, bővíthető, más alkalmazásokkal összekapcsolható, vagy bizonyos funkciói egyedi fejlesztéssel egészíthetők ki.
A kérdést ezért nem érdemes egyszerű „egyedi vagy dobozos” választásként kezelni. Sok vállalat számára éppen a két megközelítés megfelelő kombinációja jelenti a legjobb megoldást. A szabványos, minden vállalatnál hasonló feladatokra használhatunk kész szoftvert, miközben az üzletileg különleges folyamatokhoz egyedi fejlesztést vagy integrációt építhetünk. A döntéshez először azt kell megérteni, mi az, amiben valóban különleges a vállalat működése, és mi az, amit egyszerűen csak megszoktunk másképpen csinálni. Ez a különbség sokszor milliókban mérhető.
Mit jelent pontosan a dobozos és az egyedi szoftver?
A „dobozos szoftver” kifejezés ma már kissé megtévesztő, hiszen a legtöbb ilyen megoldást természetesen nem fizikai dobozban vásároljuk meg.
Ide sorolhatjuk azokat a kész üzleti alkalmazásokat, amelyeket sok különböző vállalat számára fejlesztettek ki. Lehet ez például könyvelési program, ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer, vállalatirányítási rendszer, dokumentumkezelő, munkaidő-nyilvántartó vagy akár egy összetett felhőalapú üzleti platform.
Ezeket a szakirodalomban gyakran COTS (Commercial Off-The-Shelf – kereskedelmi forgalomban kapható kész) megoldásoknak nevezik. A NIST definíciója szerint ezek már létező, kereskedelmi forrásból elérhető szoftver- vagy hardver termékek.
Az egyedi IT rendszer ezzel szemben egy adott vállalat meghatározott problémájára készül. A működését, felületeit, adatmodelljét, jogosultságait és más rendszerekkel való kapcsolatait az adott szervezet igényei alapján alakítják ki.
A lényegi különbség tehát nem az, hogy az egyik „jobb” vagy korszerűbb a másiknál.
A különbség az, hogy ki alkalmazkodik kihez.
Dobozos rendszer esetén jellemzően a vállalat igazítja folyamatait részben a szoftver működéséhez. Egyedi rendszer esetén sokkal nagyobb mértékben alakítható a szoftver a vállalat folyamataihoz.
Nem minden egyedi folyamat igényel egyedi szoftvert, és nem minden szabványosítható folyamatot érdemes saját rendszerrel kiszolgálni.
Miért nem egyszerű „venni vagy fejleszteni” döntésről van szó?
A két véglet között széles átmeneti terület található.
Egy korszerű kész rendszer gyakran jelentős mértékben beállítható a vállalat igényei szerint. Módosíthatók a munkafolyamatok, jogosultságok, mezők, jelentések és automatizmusok anélkül, hogy magát a programot át kellene írni.
Emellett a kész rendszerhez egyedi fejlesztések is kapcsolódhatnak.
Például: dobozos vállalatirányítási rendszer + egyedi ügyfélportál + egyedi integráció + meglévő raktári rendszer
Ez már nem tisztán kész és nem is teljesen egyedi megoldás.
Az AWS vállalati informatikai stratégiai anyagai is arra hívják fel a figyelmet, hogy a klasszikus „fejlesztés vagy vásárlás” felosztás túlságosan leegyszerűsítheti a kérdést. A modern vállalati rendszerekben a konfigurálás, a meglévő építőelemek felhasználása és az egyedi fejlesztés kombinálható.
A valódi kérdés ezért inkább így hangzik: mely funkciókat érdemes készen megvásárolni, és melyek azok, amelyeknél üzletileg indokolt az egyedi megoldás?
Mikor előnyös a dobozos szoftver?
A kész megoldások legnagyobb előnye, hogy nem kell mindent a nulláról felépíteni.
Ha több száz vagy több ezer vállalat használ hasonló folyamatot, jó eséllyel már létezik olyan rendszer, amely azt megfelelően kezeli.
Tipikus példa lehet:
- könyvelés
- számlázás
- bérszámfejtés
- általános ügyfélkezelés
- irodai együttműködés
- dokumentumtárolás
- szabványos projektmenedzsment
- általános pénzügyi folyamatok
Ezeknél sokszor nincs üzleti értéke annak, hogy a vállalat saját szoftvert fejlesszen.
Gyorsabb indulás
Egy kész rendszer alapfunkciói már rendelkezésre állnak, ezért megfelelő körülmények között jelentősen rövidebb lehet a bevezetési idő.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendszer azonnal használható.
Szükség lehet adatmigrációra, beállításokra, jogosultságok kialakítására, integrációkra, tesztelésre és oktatásra.
Kiszámíthatóbb kiinduló költség
A licenc- vagy előfizetési díjak jellemzően előre ismertek.
Egy egyedi fejlesztésnél ezzel szemben a végleges költség erősebben függ a követelmények változásától és a fejlesztés közben feltárt problémáktól.
Kipróbált működés
Egy széles körben használt kész terméket már sok ügyfél és sokféle működési helyzet próbára tett.
Ez nem jelenti azt, hogy hibamentes vagy automatikusan biztonságos, de lényegesen más kiindulási helyzetet jelent, mint egy teljesen új alkalmazás első változata.
Folyamatos gyártói fejlesztés
A termék fejlesztési költségét nem egyetlen ügyfél viseli. A gyártó új funkciókat, hibajavításokat és biztonsági frissítéseket biztosíthat az ügyfélkör számára.
Ha egy folyamat nem jelent versenyelőnyt, és a piacon létező megoldás megfelelően kiszolgálja, ritkán indokolt csak azért újrafejleszteni, hogy saját legyen.
Milyen hátrányai lehetnek a kész megoldásnak?
A gyorsabb indulásért cserébe kompromisszumokat kell kötni.
A vállalat alkalmazkodik a rendszerhez
A kész szoftvert nem egy konkrét vállalat működésére tervezték.
Ha a vállalat folyamatai jelentősen eltérnek attól, amit a rendszer támogat, két lehetőség marad: módosítjuk a működést, vagy megpróbáljuk a szoftvert hozzáigazítani.
Mindkettőnek lehet költsége.
A túlzott testreszabás csapdává válhat
Egy kész rendszer egyik legnagyobb előnye éppen a szabványosság.
Ha azonban annyi egyedi módosítást készítünk hozzá, hogy a rendszer már alig hasonlít az eredeti termékre, elveszíthetjük ennek az előnynek egy részét.
A frissítések bonyolultabbá válhatnak, az egyedi kiegészítések karbantartást igényelnek, és nőhet a gyártótól vagy a bevezetést végző partnertől való függés.
Nem minden integráció egyszerű
Attól, hogy egy termék kész, még nem biztos, hogy könnyen összekapcsolható a vállalat minden meglévő rendszerével.
Lehet, hogy rendelkezik megfelelő API-val, de az is előfordulhat, hogy bizonyos adatok vagy funkciók csak korlátozottan érhetők el.
A rendszerintegráció ezért dobozos megoldások esetén is kulcskérdés: a kiválasztott szoftvernek nem önmagában, hanem a vállalat teljes informatikai környezetében kell működnie.
Mikor indokolt egyedi IT rendszert fejleszteni?
Az egyedi fejlesztés akkor válik igazán érdekessé, amikor a szoftver nem egyszerű háttér eszköz, hanem szorosan kapcsolódik ahhoz, ahogyan a vállalat értéket teremt.
Ha a folyamat valóban egyedi
Egy gyártási, logisztikai vagy szolgáltatási folyamat olyan speciális lehet, hogy a piacon elérhető rendszerek csak jelentős kompromisszumokkal képesek kezelni.
Ilyenkor nem biztos, hogy célszerű a vállalat működését egy általános szoftverhez igazítani.
Ha a rendszer versenyelőnyt teremt
Más megítélés alá esik egy könyvelési rendszer és egy olyan alkalmazás, amely közvetlenül meghatározza, hogyan szolgálja ki a vállalat az ügyfeleit.
Ha a különleges folyamat gyorsabb kiszolgálást, pontosabb ajánlatadást, jobb ügyfélélményt vagy hatékonyabb termelést tesz lehetővé, az egyedi fejlesztés üzleti befektetéssé válhat.
Ha sok kerülőmegoldást igényelne a kész rendszer
Érdemes gyanakodni, amikor a bevezetés tervezése közben egyre több mondat kezdődik úgy, hogy: „Ezt a rendszer alapból nem tudja, de…”
Ha minden fontos folyamat külön kiegészítést, kézi adatátadást, táblázatot vagy külső alkalmazást igényel, előfordulhat, hogy már nem a megfelelő alap megoldást választottuk.
Ha különleges integrációs igények vannak
Egyedi fejlesztés indokolt lehet akkor is, ha sok régi, ipari vagy saját fejlesztésű rendszerrel kell szoros kapcsolatot kialakítani.
Ez különösen fontos lehet olyan környezetben, ahol az IT rendszerek mellett OT (Operational Technology – ipari működést vezérlő technológia) rendszerek is működnek.
Az Operational Technology környezetben például a vállalati alkalmazások és a termeléshez kapcsolódó rendszerek összekapcsolása speciális műszaki, rendelkezésre állási és biztonsági követelményeket támaszthat.
Milyen kockázatai vannak az egyedi fejlesztésnek?
Az egyedi fejlesztés legnagyobb előnye a szabadság. Ez egyben az egyik legnagyobb kockázata is. A kész terméknél már létezik egy keret. Egyedi fejlesztésnél viszont a vállalatnak kell eldöntenie, pontosan mit szeretne. Ha a követelmények bizonytalanok, a projekt könnyen folyamatos funkcióbővítésbe fordulhat.
Magasabb kezdeti beruházás
Nemcsak a programozást kell megfizetni.
Szükség van többek között:
- igényfelmérésre
- tervezésre
- fejlesztésre
- tesztelésre
- dokumentációra
- bevezetésre
- oktatásra
- biztonsági ellenőrzésekre
- későbbi karbantartásra
A fejlesztés nem ér véget az átadással
Az üzleti környezet változik. Új operációs rendszerek, böngészők, külső szolgáltatások és biztonsági követelmények jelennek meg.
Az egyedi rendszert ezért életciklusa során folyamatosan karban kell tartani.
A NIST biztonságos szoftverfejlesztési útmutatása is életciklusban kezeli a szoftver biztonságot: a biztonsági gyakorlatokat nem egyszeri ellenőrzésként, hanem a fejlesztés teljes folyamatába beépítve érdemes kezelni.
Szakember függőség alakulhat ki
A rosszul dokumentált egyedi rendszer könnyen néhány fejlesztő tudásától függővé válhat. Ha később más csapatnak kell átvennie, a hiányos dokumentáció és a nehezen érthető megoldások jelentős kockázatot jelenthetnek.
Egyedi szoftvert nemcsak fejleszteni kell. A vállalatnak arra is fel kell készülnie, hogy éveken keresztül felelősséget vállaljon a tovább fejlesztéséért és működtetéséért.

Mit jelent valójában a testreszabás?
A „testreszabható” szó önmagában nagyon keveset mond. Legalább három különböző szintet érdemes megkülönböztetni.
Beállítás
A rendszer saját lehetőségeivel módosítjuk például a jogosultságokat, mezőket, munkafolyamatokat vagy jelentéseket. Ehhez jellemzően nincs szükség a program alapvető átírására.
Bővítés
A rendszerhez új funkciókat, külső alkalmazásokat vagy integrációkat kapcsolunk. Az alapmegoldás változatlan maradhat, de a körülötte kialakított rendszer már a vállalat igényeire szabott.
Egyedi módosítás
Magának a kész rendszernek a működését módosítjuk egyedi programkóddal. Ez adhatja a legnagyobb szabadságot, ugyanakkor hosszú távon ez okozhatja a legtöbb karbantartási és frissítési nehézséget is.
A legfontosabb döntési szempontok
Céges döntéshozóként nem a funkciólista elemzésével érdemes kezdeni. A fontosabb kérdés az, milyen üzleti következménye van az egyes választásoknak.
| Szempont | Dobozos szoftver | Egyedi rendszer |
| Indulási idő | Általában rövidebb | Általában hosszabb |
| Kezdeti költség | Gyakran alacsonyabb | Jellemzően magasabb |
| Folyamatokhoz illeszkedés | Korlátozottabb | Nagyon magas lehet |
| Fejlesztési szabadság | Gyártótól függ | Nagyobb |
| Frissítések | Jellemzően a gyártó biztosítja | Saját felelősség is lehet |
| Egyedi integráció | Termékfüggő | Szabadabban tervezhető |
| Üzemeltetési felelősség | Részben a szolgáltatóé lehet | Nagyobb részben saját |
| Szállító függőség | Jelentős lehet | Fejlesztő függőség alakulhat ki |
| Versenyelőnyt adó funkció | Korlátozottabb lehet | Kifejezetten erre tervezhető |
| Hosszú távú költség | Licenc + bevezetés + integráció + módosítás | Fejlesztés + üzemeltetés + továbbfejlesztés |
Egy összetett dobozos rendszer bevezetése lehet drágább egy kisebb egyedi fejlesztésnél, és egy jól kialakított egyedi rendszer üzemeltetése sem szükségszerűen nehezebb egy erősen módosított kész rendszerénél.
Mi kerül valójában többe?
Első pillantásra egyszerűnek tűnhet a költségek összehasonlítása: megnézzük, mennyibe kerül a kész rendszer, és mennyibe az egyedi fejlesztés. Ez azonban könnyen félrevezető képet adhat. A dobozos megoldás az első évben gyakran kedvezőbbnek látszik, hosszabb távon viszont már a licenc- és előfizetési díjak, az integrációk, az egyedi módosítások és az üzemeltetés költségei is számítanak. Éppen ezért nem a kezdeti árat, hanem a rendszer teljes életciklusa alatt felmerülő költségeket érdemes összehasonlítani.
Dobozos szoftvernél
Számolni kell többek között:
- licenc- vagy előfizetési díjjal
- bevezetési költséggel
- adatátvitellel
- integrációval
- oktatással
- egyedi bővítésekkel
- támogatással
- későbbi díjemelésekkel
- esetleges rendszer kivezetés költségével
Egyedi rendszernél
A fejlesztési költségen túl számít:
- a tervezés
- a tesztelés
- az infrastruktúra
- a biztonság
- az üzemeltetés
- a hibajavítás
- a továbbfejlesztés
- a dokumentáció
- a szükséges szakértelem fenntartása
A számításból ráadásul könnyen kimaradhat egy kevésbé látványos, mégis jelentős tétel: annak a költsége, ha a rendszer nem illeszkedik megfelelően a vállalat működéséhez. Ha például húsz munkatárs naponta fél órát tölt azzal, hogy kézzel másol adatokat két rendszer között, annak nagyon is mérhető munkaerő költsége van. Ugyanígy veszteséget jelenthet, ha az értékesítők csak két nappal később jutnak hozzá egy fontos információhoz, vagy egy rugalmatlan rendszer miatt a vállalat nem tud időben bevezetni egy új szolgáltatást. Ezek a tételek nem feltétlenül jelennek meg a szoftver árajánlatában, a beruházás valódi költségéhez azonban ugyanúgy hozzátartoznak.
A legolcsóbb szoftver nem feltétlenül az, amelyikért a legkevesebbet fizetjük, hanem az, amelyik a teljes életciklusa alatt a legjobb üzleti eredményt adja a ráfordításokhoz képest.
Mikor lehet a hibrid megoldás a legjobb?
A gyakorlatban szerencsére nem feltétlenül kell választani a teljesen kész és a teljesen egyedi rendszer között. Sok vállalat számára éppen a kettő kombinációja jelenti a legjobb megoldást. A szabványos üzleti feladatokat – például a pénzügyet vagy az általános ügyfélkezelést – kiszolgálhatják bevált kész rendszerek, míg azokra a folyamatokra, amelyek valóban egyedivé teszik a vállalat működését, külön fejlesztés készülhet.
Így nem kell újra létrehozni olyan funkciókat, amelyeket a piacon elérhető szoftverek már jól megoldanak, ugyanakkor nem kell lemondani azokról az egyedi megoldásokról sem, amelyek üzleti előnyt teremtenek. Ennek azonban van egy fontos feltétele: a különböző rendszereknek megbízhatóan kell adatot cserélniük és együttműködniük egymással.
A megfelelő IT és hálózat management azért is fontos, mert a sok különböző szolgáltatásból kialakított környezetet egységesen kell felügyelni és üzemeltetni.
Mikor ne fejlesszünk egyedi rendszert?
Az egyedi fejlesztés vonzó lehet, mert azt ígéri, hogy „pontosan olyan lesz, amilyet szeretnénk”. Ez azonban önmagában nem megfelelő üzleti indok.
Nem feltétlenül érdemes egyedi rendszert fejleszteni, ha:
- a folyamat teljesen szabványos
- több megfelelő kész termék létezik
- az egyediség nem teremt üzleti értéket
- nincs erőforrás a hosszú távú karbantartásra
- a vállalat még maga sem tudja pontosan, mire van szüksége
- az igények gyorsabban változnak, mint amilyen ütemben a saját rendszer fejleszthető
- kizárólag azért akarunk saját megoldást, mert nem szeretnénk megváltoztatni egy régi belső folyamatot
Különösen az utolsó pont fontos. Attól, hogy egy vállalat tíz éve ugyanúgy végez egy feladatot, még nem biztos, hogy azt a működést érdemes szoftverbe önteni. Néha a megfelelő dobozos rendszer éppen azért értékes, mert arra készteti a szervezetet, hogy egyszerűsítse a korábban feleslegesen bonyolult folyamatait.
Mikor ne válasszunk dobozos szoftvert?
A másik véglet ugyanilyen problémás. Nem célszerű kizárólag azért kész rendszert választani, mert gyorsabbnak vagy olcsóbbnak tűnik.
Figyelmeztető jel lehet, ha:
- egy alapvető üzleti folyamatot nem tud megfelelően kezelni
- túl sok egyedi módosítás szükséges
- a fontos adatokhoz nehéz hozzáférni
- nem biztosítottak a szükséges integrációs lehetőségek
- a gyártó fejlesztési iránya nem illeszkedik a vállalat terveihez
- a licencelési feltételek a növekedéssel aránytalanul drágulnak
- a rendszerből később nehéz lenne az adatokat más megoldásba átvinni
- a szükséges biztonsági vagy rendelkezésre állási követelmények nem teljesíthetők.
A döntés előtt ezért nemcsak azt kell megvizsgálni, hogy a szoftver ma képes-e ellátni a feladatot. Azt is érdemes megkérdezni: mi történik, ha három év múlva kétszer ekkora vállalatként, több telephellyel és új üzleti folyamatokkal akarjuk ugyanezt a rendszert használni?

Milyen hibákat érdemes elkerülni?
Egy vállalati rendszer kiválasztásakor könnyű olyan szempontokra koncentrálni, amelyek első pillantásra egyszerűen összehasonlíthatók. Ilyen a funkciók száma, a beszerzési ár vagy az, hogy mennyire meggyőző a termékbemutató. A mindennapi használat szempontjából azonban ennél fontosabb, hogy a rendszer mennyire illeszkedik a vállalat tényleges működéséhez.
Egy jól felépített bemutatón általában minden folyamat gördülékenyen működik, hiszen előre kialakított adatokkal és ideális helyzetekkel találkozunk. A saját környezetünkben viszont megjelennek a meglévő adatok, a más rendszerekkel kialakítandó kapcsolatok, a kivételek és azok a speciális folyamatok, amelyekkel a bemutató nem számolt. Ezért a legfontosabb folyamatokat érdemes a vállalat saját, valós üzleti helyzetein keresztül is kipróbálni.
Ugyanez igaz a funkció listákra is. Egy kétszáz funkciót kínáló rendszer nem feltétlenül jobb egy ötven funkciót kínáló megoldásnál, ha a vállalat valójában csak harmincat használ közülük. Sokkal fontosabb, hogy a szükséges funkciók megfelelően működjenek, és ne kelljen a mindennapi feladatokat felesleges kerülőutakkal megoldani.
Az árat sem érdemes kizárólag a beszerzés vagy az előfizetés költsége alapján összehasonlítani. A bevezetés, az oktatás, az egyedi módosítások, az integrációk és a későbbi üzemeltetés együtt határozzák meg, mennyibe kerül valójában a rendszer. Egy kedvező árú szoftver könnyen drágább választássá válhat, ha éveken keresztül pluszmunkát vagy költséges kiegészítéseket igényel.
Az integrációt és a biztonságot szintén már a kiválasztás során érdemes vizsgálni. Előre tisztázni kell, milyen meglévő rendszerekkel kell együttműködnie az új megoldásnak, milyen adatokat kell átadnia vagy fogadnia, és milyen technikai feltételei vannak ennek. Kész és egyedi rendszer esetében egyaránt fontos a hozzáférések kezelése, a frissítések, a naplózás, az adatvédelem, a sérülékenységek kezelése és az informatikai eseményekre való felkészülés. Az IT biztonság és védelem tehát nem olyan kiegészítő feladat, amelyre ráérünk a rendszer bevezetése után gondolni, hanem már a választás egyik szempontja.
Mit tegyünk a döntés előtt?
A döntést nem érdemes azzal kezdeni, hogy ajánlatot kérünk három szoftverre és két fejlesztő cégtől. Előbb az üzleti problémát kell pontosan meghatározni.
Érdemes végigmenni ezen a kérdéssoron:
- Milyen problémát akarunk megoldani?
- Mely folyamatokat érinti a rendszer?
- Mely követelmények valóban kötelezőek?
- Mi az, amiben a vállalat működése ténylegesen különleges?
- Teremt-e versenyelőnyt ez az egyediség?
- Milyen meglévő rendszerekkel kell kapcsolatot kialakítani?
- Milyen adatok kerülnek a rendszerbe?
- Milyen biztonsági és rendelkezésre állási követelmények vannak?
- Mennyibe kerül a megoldás várható teljes életciklusa?
- Ki fogja üzemeltetni és továbbfejleszteni öt év múlva?
- Mennyire könnyű később másik rendszerre váltani?
- Milyen üzleti eredménnyel mérjük majd, hogy jó döntést hoztunk?
A válaszok után gyakran már sokkal egyértelműbbé válik, mely területeken indokolt kész rendszert használni, és hol van valódi üzleti értéke az egyedi fejlesztésnek.
Összefoglalás
Az egyedi IT rendszer és a dobozos szoftver közötti választásra nincs általánosan helyes válasz. A kész megoldás gyorsabb bevezetést, kipróbált működést és megosztott fejlesztési költséget kínálhat. Az egyedi rendszer ezzel szemben pontosabban igazítható a vállalat működéséhez, nagyobb fejlesztési szabadságot adhat, és olyan folyamatokat is támogathat, amelyekre nincs megfelelő piaci termék.
A döntésnél azonban nemcsak a fejlesztési vagy licencdíjat kell összehasonlítani. Figyelembe kell venni az integrációt, a bevezetést, az üzemeltetést, a frissítéseket, a biztonságot, a későbbi fejlesztéseket és mindenekelőtt azt, milyen hatással lesz a választott rendszer a vállalat mindennapi működésére. Egy olcsó kész rendszer drágává válhat, ha folyamatos kézi kerülő megoldásokat igényel. Ugyanakkor egy tökéletesen testreszabott saját alkalmazás is rossz beruházás lehet, ha olyan problémát old meg egyedileg, amelyet egy kész termék már megfelelően kezel.
Sok vállalat számára ezért nem a „dobozos vagy egyedi” kérdésre adott kizárólagos válasz a megfelelő. A jó informatikai architektúra ott használ kész megoldást, ahol a szabványosság előny, és ott enged teret az egyedi fejlesztésnek, ahol annak mérhető üzleti értéke van. A legfontosabb döntés tehát nem az, hogy vásároljunk vagy fejlesszünk, hanem az, hogy pontosan tudjuk, mit érdemes készen megvenni, mit érdemes a saját működésünkhöz igazítani, és mit érdemes valóban egyedileg felépíteni.
Forduljon hozzánk!
Egy vállalati rendszer kiválasztásánál nemcsak az adott szoftver funkcióit kell vizsgálni. Legalább ilyen fontos a meglévő informatikai környezet, a rendszerkapcsolatok, az adatáramlás, a biztonság, az üzemeltethetőség és a későbbi fejleszthetőség.
A UNICORN CriticalTech szakemberei rendszerintegrációs, informatikai infrastruktúra-, hálózati és biztonsági oldalról is támogatják az összetett vállalati rendszerek kialakítását és összekapcsolását.
Forduljon hozzánk, ha egy új vállalati rendszer bevezetése előtt szeretné felmérni, hogyan illeszthető a megoldás a meglévő informatikai környezetbe, vagy segítségre van szüksége az egyedi és kész rendszerek összekapcsolásában.
GYIK
Olcsóbb a dobozos szoftver, mint az egyedi fejlesztés?
A kezdeti költség gyakran alacsonyabb, de ez önmagában nem elegendő az összehasonlításhoz. A licencdíjak mellett számolni kell a bevezetéssel, integrációval, adatok átvitelével, oktatással, támogatással és az esetleges egyedi módosításokkal is. Egyedi fejlesztésnél magasabb lehet a kezdeti beruházás, viszont nem feltétlenül kell olyan funkciókért fizetni, amelyekre nincs szükség. A teljes életciklus költsége alapján érdemes dönteni.
Mennyi testreszabás fér bele egy dobozos rendszerbe?
Erre nincs általános százalékos szabály. Sokkal fontosabb, hogy milyen jellegű módosításokra van szükség. A rendszer saját beállítási lehetőségeinek használata általában kevésbé kockázatos, mint az alapműködés mély módosítása. Ha a vállalat legfontosabb folyamatai csak jelentős egyedi fejlesztésekkel valósíthatók meg, érdemes újra megvizsgálni, hogy megfelelő terméket választottunk-e.
Biztonságosabb a dobozos vagy az egyedi szoftver?
Egyik megoldás sem biztonságos pusztán a “származása” miatt. Egy széles körben használt termék mögött állhat nagy biztonsági csapat és rendszeres frissítési folyamat, ugyanakkor a népszerű rendszerek a támadók számára is vonzó célpontok lehetnek. Egyedi rendszernél nagyobb ellenőrzésünk lehet a kialakítás felett, de a biztonság minősége erősen függ a tervezéstől, fejlesztéstől, teszteléstől és karbantartástól.
Mikor érdemes hibrid megoldást választani?
Akkor lehet különösen előnyös, ha a vállalat működésének egy része szabványos, más része viszont valódi versenyelőnyt jelent. Például a pénzügyi vagy dokumentumkezelési feladatokra használható kész rendszer, miközben az ügyfélkiszolgálás egyedi folyamatát saját alkalmazás támogatja. A kulcskérdés ilyenkor az, hogy a különböző rendszerek megbízhatóan összekapcsolhatók-e.
Mi a legnagyobb kockázata az egyedi fejlesztésnek?
Az, ha a vállalat csak a fejlesztési projektre készül fel, a rendszer teljes életciklusára viszont nem. Az alkalmazást az átadás után is üzemeltetni, frissíteni, védeni és továbbfejleszteni kell. A dokumentáció és a tudás átadhatósága szintén kritikus, hogy a rendszer hosszú távon ne néhány fejlesztőtől függjön.
Mi a legnagyobb kockázata a dobozos rendszernek?
Az, ha a vállalat túl nagy kompromisszumot köt azért, hogy beleférjen a kész termék működési kereteibe. Ha kritikus folyamatokat kell kerülőutakkal megoldani, túl sok egyedi módosítás készül, vagy nehéz hozzáférni a saját adatokhoz, a kezdetben egyszerűbb megoldás hosszú távon összetetté és költségessé válhat.
Hogyan hasonlítsunk össze több lehetséges megoldást?
Érdemes ugyanazon követelménylista és valós üzleti helyzetek alapján értékelni őket. Ne csak azt kérdezzük meg, hogy egy funkció szerepel-e a termékben, hanem mutassuk meg a saját folyamatunkat, és kérjük annak végigvezetését. Emellett külön értékeljük az integrációt, az adatkezelést, a biztonságot, az üzemeltetést, a fejleszthetőséget, a kilépési lehetőségeket és a teljes életciklus várható költségét.